HELLODESIGN.HU – design.derű.barátok.

Design Múzeum, Budapest?

Posted in 12. Riportok, 13. Hazai hírek by Hellodesign on 2011. március 9. szerda

Az Iparművészeti Múzeum jelenlegi elnevezése a közönség számára félrevezető lehet, hiszen funkcióját, feladatát tekintve nem csupán a kézműves, kisszériás iparművészeti emlékek gyűjtésével, tudományos feldolgozásával és kiállításával foglalkozik az Üllői úti intézmény.  Besorolását tekintve „Art & Design” kategóriába tartozik, azaz a kortárs, sorozatgyártásra alkalmas designnak is fontos, hangsúlyozott szerepet kellene szánnia falai között, mint ahogyan az történik például a londoni Victoria & Albert (V&A) múzeumban.

Az Iparművészeti Múzeum jelene csak jóindulattal mondható biztatónak: a tetőről a cserép, a falról a díszburkolat hullik, voltak nemrég napok, mikor a személyzet létszáma nagyobb volt, mint a látogatóké. Befogadó épületének 11,5 méter magas tornya gyakorlatilag bármikor leomolhat – remélhetőleg az elnökségi konvoj vagy valamely külföldi delegáció nem fogja élőben látni ezt az eseményt. Nincs állandó kiállítótér, kevés a kiállítási program, az épület jelentős része raktárként funkcionál. Az építése idején (1896-ban) szokatlanul modernnek számító, így a dolgok rendje szerint sokak megrökönyödését kiváltó múzeum ma egy omladozó, korszerűtlen épület, korszerűtlen funkciókkal. Kérdés, hogy újjá tud-e születni?

Az állami támogatás a fenntartásra sem elég, így pl. a könyvtár állománybővítésére sem telik belőle, nemhogy komolyabb fejlesztésekre. Hiányoznak a látogatókat bevonzó és extra bevételt hozó közösségi funkciók, mint a kávézó-étterem, múzeum shop, illetve a tömegeket megmozgató, így számottevő hasznot eredményező érdekes programok. A fejlesztésekhez azonban az elképzelések mellett pénzre van szükség. Sok pénzre.

Nehéz anyagi helyzetével, technikai állapotával ellentétben a múzeum fekvése szerencsés: metróval, 4-es/6-os villamossal elérhető, a turisták és fiatalok körében rendkívül népszerű Ráday utcától mindössze két sarokra található, azaz könnyen bevonható a mai főváros kulturális vérkeringésébe.

Az építészeti-műszaki megoldásokat és terveket valamint a gyűjteményezést és előző korok bemutatását célzó programokat majd más fórumok taglalják, mi a design, illetve a design menedzsment szemszögéből tekintünk az intézményre. Korszerű funkciókat, kortárs programokat és előremutató kommunikációt szeretnénk látni. A mai sikeres múzeumok már rég nem passzív kiállítóterekből és zárt raktárakból álló épületek, hanem versenyképes programot kínáló, életteli helyek, melyek vonzó kikapcsolódást kínálnak a látogatóknak. Tudják, hogy elsősorban nem más kiállító helyekkel kell konkurálniuk, hanem a populáris kultúra gyorsan változó világának szórakoztató programjaival, így ennek megfelelően újulnak meg, alakítanak ki érdekes, interaktív tereket és vezetnek be színvonalas szolgáltatásokat.

Bármely designnal foglalkozó intézet behozhatatlan előnnyel bír a művészeti intézmények, múzeumok között, mivel tárgyközpontú világunkban szinte akármiből népszerű programot csinálhat – amit mondjuk egy orvostörténeti múzeumról már nehezebb állítani. A 2011. február 21-én újabb 5 évre szóló kinevezést kapott Dr. Takács Imre* igazgató úr elkötelezettsége és vállalkozó szelleme elismerésre méltó, hiszen az ő múzeuma jelenleg mindent nélkülöz, amire egy mai design intézetnek szüksége volna. Innen igazán szép eredményeket elérni, de mint azt zártkörű sajtótájékoztatóján felfedte, komoly terveken dolgoznak a vezetői irodákban: lesz több ezer négyzetméter állandó kiállítótér változatos programokkal, közte a jelen és a jövő iparművészetének bemutatása (hurrá!), könyvtár- és épületbővítés, bolt, valamint étterem (éljen!), melyben akár a Gundel eredeti terítékét is fel lehet használni, továbbá populáris programok szervezése és az oktatásba integrált művészeti nevelés.

Felvetésemre megtudtam, hogy egyeztetés még nem folyt róla, ám az igazgató úr szerint is logikus lépés lehetne a nagy tapasztalattal és jó kapcsolatokkal rendelkező, ám hely hiányában gyakorlatilag csak adminisztratív tevékenységet végző másik, szintén a kormányzat által működtetett design intézménnyel, a korszerűség eléréséhez szintén sok változást igénylő Design Terminállal való szorosabb együttműködés, netán fúzió. Ésszerűnek tűnik, hiszen az egyik oldalon hely van a másikon meg épp az nincs. A téma és a cél kapcsolódó. A többit már a politika és az érdekek mozgatják, mely területeken viszont a logika ismeretlen fogalom.

A múzeum fejlesztésének megkezdését gátolja – pontosabban gátolná – hogy a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) textil tanszékének műhelyei is a múzeum épületeiben működnek, így azoknak kellene előbb elhagynia az intézményt. A költözés viszont addig nem történhet meg, amíg a MOME lestoppolt Zugligeti úti bővítése nem folytatódik. Dominó elv – ahogy az igazgató úr fogalmaz.

A nemzetközi irányvonalakat és a hazai költségvetési helyzetet látva egy olyan intézet kialakítása lehet életképes, mely a megnevezéstől kezdve az arculaton, a belsőépítészeti kialakításon, a programokon, a nyitva tartáson át a szolgáltatásokig minden elemében jövőbemutató, mely az értékmegőrzés mellett üzleti szemmel tekint a tevékenységére. Egy jól működő, hazai és nemzetközi szinten a nagyközönség előtt is ismert, sikeres és hasznot hozó intézet a bevételeiből tud fejlődni és végezni a nem profitábilis de társadalmilag elengedhetetlen tevékenységeit is. Hogy ezt Iparművészeti Múzeum, Moholy-Kozma Múzeum (a V&A után mondjuk M&K) netán Design Múzeum néven teszi, kommunikációs szempontból korántsem mellékes, de jelenleg, a gondolkozás szintjén másodlagos kérdés. A lényeg a koncepció és az ötletek, amik most még körvonalazódnak, illetve az ezek megvalósításához szükséges pénz, aminek a holléte egyelőre ismeretlen. Alkotóerővel viszont rengeteg pénz megspórolható és kreatív nemzet lévén, célszerű volna fórumokon bevonni a hazai kreatív szférát, bizonyára sok jó ötlettel szolgálnának. A kommunikációban is érdemes lenne korszerűbb, több ötletet és eredetiséget igénylő, de sziporkázóbb és gazdaságosabb megoldásokat alkalmazni a költséges, ugyanakkor megkérdőjelezhető eredménnyel járó hagyományos médiák és módszerek helyett.

Hogy mire érdemes odafigyelni egy korszerű múzeum kommunikációban, arra a Sonnentag Média elemzése mutat rá: „A közönség tagjai nem művészettörténészek, (ezért) semmilyen kommunikációs aktivitást nem szabad művészettörténészek elvárásaihoz igazítani. El kell fogadni, hogy az embereknek nincs korlátlan idejük és pénzük, éppen ezért csak akkor költenek egy adott kiállításra, ha sikerül felkelteni a figyelmüket. Ha már bejöttek, ügyelni kell arra, hogy a program megfeleljen az elvárásaiknak; ha csalódnak, azt nem a vendégkönyvbe írják majd be, hanem ezernyi fórumra. Be kell szállni ezekbe a beszélgetésekbe, és el kell ismerni, ha jogos a kritika. Luxus olyan csatornákat nem kihasználni, amelyek ingyen vannak, drága televíziós kampányokra pedig értelmetlen költeni. Ha a kommunikáció nem folyamatos, akkor nincs értelme. A múzeumok ma már nem csak egymással versenyeznek, hanem a populáris kultúrával is. Utóbbival érdemes szövetségben gondolkodni, mert felerősítik egymást. Olyan eseményeket, akciókat kell szervezni, amelyekre nemcsak a szakmai sajtó kíváncsi, hanem érdekessége, hírértéke miatt más médiumokat is érdekelhet.”

Érdeklődve várjuk a folytatást és amennyiben igény van rá, elképzeléseinkkel és akár munkánkkal is szíven hozzájárulunk a magyar design zászlóshajójának építéséhez.

Torma Krisztián

_

* 2011. február 21-én hétfőn, az Iparművészeti Múzeum munkatársai előtt adta át újabb öt évre szóló kinevezését Dr. Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője Dr. Takács Imre főigazgatónak, aki pályázat útján nyerte el a megbízatást. Takács Imre 1983-ban szerzett művészettörténészi diplomát Budapesten. 1997-ig a Magyar Nemzeti Galéria Régi Magyar Gyűjteményének kurátora, majd vezetője, 1997-től a Szépművészeti Múzeum vezető munkatársa, a 2006-ban megnyílt Luxemburgi Zsigmond kiállítás program-irányítója volt. 2006 tavaszától 2007 őszéig, majd 2010 őszétől ismét az Iparművészeti Múzeum főigazgatója. Művészettörténeti kutatásai és publikációi elsősorban a gótikus művészethez kapcsolódnak. Forrás: www.imm.hu

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: